A mosolygós arc az emojik között a legalapvetőbb darab, de ruhán, telefontokon, vagy akár egy whiteboard mágnes szetten is megjelenhet. Sokan mégsem tudják, mennyire olcsón jött létre az ikonikus forma. 

Egy 1963-ban befutott megrendelésből indult

A feljegyzések alapján őskori barlangokban is találtak arcokra emlékeztető rajzokat, napjainkban pedig az ezeket ábrázoló grafikák révén rengeteg érzelmet kifejezhetünk az írásos kommunikáció során. Ahhoz viszont, hogy ennek alapja meglegyen, nem kell visszamenni a barlangban lévő rajzokig. Aki látta már a Forrest Gump című filmet, talán emlékszik a jelenetre, mikor a főszereplő hosszú ideje fut, eközben pedig rengetegen csatlakoznak hozzá. Köztük egy szerencsétlenebb pólóárus, akitől kap egy pólót, majd ebbe törli bele időközben sárossá vált arcát. Mikor visszaadja, csak annyit mond: „Legyen szép napod!”. A pólón ezután kirajzolódik a jól ismert mosolygós fej, ami persze csak mókás utalás volt egy popkulturális jelenségre. 

Valójában azonban 1963-ban egy biztosító, a State Mutual Life Assurance Company egy amerikai grafikust és reklámszakembert, Harvey Ross Ballt kérte fel, hogy alkosson számukra. A cél egy olyan grafika volt, amitől a vállalat munkatársai jobb kedvre derülhetnek akkor is, ha kemény folyamatokon vannak túl. Ball elvileg csak 10 percet dolgozott a terven, majd megalkotta az ikonikus fejet, amiért összesen 45 dollárt kapott. 

Ez végül a cég révén felkerült kitűzőkre, pólókra, poszterekre és hasonlókra, mert a fekete filctollal rajzolt két pötty, ami a szemeket ábrázolja, valamint a szájra utaló vonal együtt nagy siker lett. Ezt viszont nem védették le, tehát bárki más megcsinálhatta a maga változatait és meg is tették. 

A 70-es években jött meg az áttörés

Ami mára a digitális jelenlét mellett megtalálható például több mágnestábla törlő szetten, arra két Hallmark-kártyabolt üzemeltetője, Bernard és Murray Spain bukkant rá a 70-es évek elején. A testvérek meglátták a lehetőséget, mert észrevették, mennyire népszerű. Ám mivel tudták, kihez köthető az arcot ábrázoló rajz, hozzáadták a „Have a happy day” feliratot. A szlogenes változatra a szerzői jogokat is megszerezték, majd eladtak egy éven belül 50 milliónál is többet. Állítólag ezen sokat dobott, hogy megjelentek a What’s My Line című tévés műsorban, de mások is beszálltak a versenybe. 

A mosolygós fejet Smiley néven példáué Franciaországban keresztelte el egy újságíró, Franklin Loufrani. Ő nemcsak konkrét nevet adott a rajznak, de a Smiley Company nevű vállalatot is megalapította ehhez, amit ma már a fia irányít. A licenszek révén tekintélyes összeget kerestek akkor és később is, majd ahogy teltek az évek egyre több helyen és módon bukkantak fel a grafikák. A popkultúrának is a része lett, ami csak tovább gerjesztette az ismertséget, és ez persze szerzői jogi vitákhoz is vezetett az évek során. Fontos tudni azonban, hogy a védett logó és a mosolygós motívum stilizált ábrakánt való használata között van némi különbség. Többek között utóbbi által vált részévé a digitális világnak is. 

Végül emoji lett belőle 

1982-ben már belső hálózati fórumokon és levelezések során alkalmazták az írásjelekből megalkotott mosolygós fejet vagy éppen szomorú arcot Scott Fahlman javaslatára a Carnegie Mellon Egyetemen. Később aztán a 1990-es évek online közösségei továbbfejlesztették ezeket, majd a mobiltelefonok és SMS-ek terjedésével ezek a vizuális jelek egyre elterjedtebbek lettek. Főleg a 2000-es években, de aztán a közösségi oldalakon való kommunikáció és az okostelefonok terjedése erre még rátett pár lapáttal. 

A napjaink része lett, hogy egy emoji segítségével reagálunk bizonyos dolgokra, amelyekből fokozatosan egyre több jelenik meg, de már most is óriási a választék. A smiley tehát innen is ismerős lehet gyakorlatilag mindenkinek, az viszont továbbra sem változott, hogy a többséget jobb kedvre deríti, ha mosolygós arccal találkozik egy terméken. Például a Store11 kínálatában elérhető 12 darabos whiteboard mágnes szetten.